A japán óragyártás történetében fontos szerepet betöltő King Seiko egykor a Daini Seikosha gyártási egység csúcsteljesítményét képviselte, és méltó riválisa volt a Grand Seiko óráknak. Az évek során azonban ez a név feledésbe merült, mígnem 2020-ban a Seiko Watch Corporation úgy döntött, hogy elérkezett az idő:
a King Seiko elindulhat világhódító útján.
Két különálló kollekcióban tért vissza: az első hullámban korlátozott példányszámban kapható újraalkotások jelentek meg, majd nem sokkal később modernebb, de még mindig múltidéző darabok váltak elérhetővé. Tavaly (2023) a Seiko bemutatta az első két nem korlátozott King Seiko modellt – az SJE089 és az SJE091 –, amelyek most az alapját képezik az új modellnek.
A King Seiko SJE103, SJE105 és SJE107 ugyanazt a tokot kapja, mint a 2023-as SJE089 és SJE091 modellek, jellemzően szögletes fülekkel és sík oldallal, ahogy az eredeti KSK esetében is, de modernebb arányokkal. A tok átmérője 38,6 mm, vastagsága pedig kellemes 10,7 mm. A 45,8 mm-es lug-to-lug méret és a 19 mm-es tokfül szélesség elegáns (de nem praktikus!) megjelenést biztosít, és összességében kényelmes viseletet nyújt. A felületek váltakoznak a tükörpolírozott és szálcsiszolt kialakítás között, de azt nem merem állítani, hogy Zaratsu minőséget kapunk.
A marketing anyag szerint három új modell esetében a számlapok jelentik a legfontosabb újítást. Hasonlóan a jól ismert SPB365 modellhez, a Seiko most is erősen inspirálódik a japán kultúrából, különösen az Edo-korszakban használt tradicionális mintákból. Mindegyik számlap egy egyedi japán mintát jelenít meg, és kombinálja azt egy színátmenettel.
Az első és számomra leginkább tetszetős modell (SJE103) mélyvörös számlapot kapott, amelyet a szilvavirágzás ihletett. Engem ez a motívum nagyon emlékeztet az Oda család címerében található stilizált virágformára. Érdekesség, hogy a virágos kamonok (címerek) gyakoriak a japán kultúrában, és számos változatuk létezik. Az Oda család mokko (木瓜) címere – az SJE103 számlapján látható szilvafa virághoz hasonlóan – öt részből áll, és a szimbolikája szorosan kapcsolódik a család történelméhez és hatalmához.
A második modell, amely a legfemininebb mind közül (SJE107), a lila akácvirág mintáját ötvözi egy lágy világoslila átmenettel, ezzel megidézve a híres kameidói akácokat.
Végül a sötétkék változat (SJE105) teknőcpáncél mintázatát hordozza, amely a King Seiko kameidói gyökereit jelképezi, és a Sumida folyó színéből merít ihletet (bocsi, marketinganyag). Ezt a mintázatot már láthattuk a méltán népszerű SPB365-ön, aminek én is büszke tulajdonosa vagyok. Még nem tudom eldönteni, hogy ez a kék verzió jobban tetszik-e, de arra már most felhívom a figyelmet: az SPB365 szimmetrikusabb, mivel nincs dátumkomplikációja, kicsit elegánsabb dauphine mutatókkal szerelték fel, és arany színben került fel a KS logó és a másodperc mutató. Szóval el is döntöttem: jobbn tetszik az SPB365-öm (de az SJE103 szimbolikája nagyon tetszik).
Mindhárom modellt a már jól ismert, vintage-hangulatú, hét szemes, szálcsiszolt fémszíjjal vehetjük meg, ami sajnos mikroállítási lehetőséggel nem rendelkezik, de cserébe nem csak szép, hanem alapvetően kényelmes is (csak a méretet kell jól belőni). Ahogy azt már fentebb említettem a tokban 6L ketyeg 28 ezres lengéssel, 45 órás járástartalékkal.
Már várom a Kézre fel! videót az új King Seiko SJE103, SJE105 és SJE107 modellekről. Addig itt egy régi, az én kedvencemről:
