A legjobb iphone evör – mégis miről van szó? Leginkább arról, hogy engem picit összezavartak azzal, hogy az elmúlt 13 évben összesen 12-szer hallhattuk, ahogy a Phil Schiller az új iPhone leleplezése közben azt mondja:
This is the best iPhone we have ever made.
Ennél talán az is hitelesebb lenne, hogy: íme az új iPhone. Majd a keynote után mi, a felhasználók eldöntjük, hogy mégis melyik a legjobb iPhone. Szóval szimplán technológiai értelemben véve az újabb általában jobb, de ez máris elég lenne ahhoz, hogy a legújabbat kiállítsuk ki a legjobb iPhone-nak? Szerintem nem. Éppen ezért le akarok számolni az eddig marketing bullshittel, hogy lerántsam a leplet arról az iPhone-ról, ami valóban a legjobb. Ez pedig…
az iPhone SE.
De nem az új SE!
Mindenféle áltudományoskodás nélkül mondhatom, hogy szolid érv és szempontrendszerre építem az előző állításom. Ennek elemei:
- a népszerűség
- a megbízhatóság
- a tech-történelmi jelentőség
- a felhasználói élmény
- és végül, de véletlenül sem utolsó sorban: az ár/érték arány.
A legjobb iPhone evör
I. A népszerűség
Nade, mégis hogy mérjük a népszerűséget? Én hozzátok, vagyis a felhasználókhoz fordultam segítségért és hazai + nemzetközi webshopok, valamint árösszehasonlító oldalak review-it böngésztem. Ennek alapján pedig azt mondhatom, hogy Magyarországon az almás zászló alatt hajózó telefonok közül a legtöbb értékelést az iPhone SE kapta, ezt követi a 7-es majd a 8-as, az értékelések átlaga mindhárom esetben 4,5 csillag. A nemzetközi vizeken viszont már picit más a helyzet, de sokkal több a zaj is, éppen emiatt a részletekkel csak túl hosszan tudnálak untatni benneteket, így most legyen elég annyi, hogy a top 5-ben az előbb említett három telefon szinte mindenhol benne van.
A régi SE népszerűségét vélhetően kettő dolog fűti:
- az első az iPhone 5 és 5S sikere
- a második pedig a tény, amely szerint az Apple már 4 éve kivégezte a négyhüvelykes, ma már ultrakompaktnak nevezhető formfaktort, amiről azonba sok esetben csak kényszerűségből váltottak a felhasználók. Ez azért is nagy kár, mert közel akkora vevőközönsége lehetne egy új négyhüvelykes telikijelzős iPhone-nak, mint a Plus és a Max modelleknek.
II. A megbízhatóság
Hiába kutattam, nem találtam olyan hiteles forrást, ami aláhúzta volna, hogy az SE-nél megbízhatóbb iPhone márpedig nincs a föld kerekén. Úgyhogy kénytelen voltam az ellenkező irányból megközelíteni a kérdést és láss csodát, arra vonatkozó adatot már találtam, hogy melyek a legmegbízhatatlanabb almás telefonok. Ennek a listának a csúcstartója az iPhone 6, amiből úgy néz ki, hogy szinte minden negyedikkel volt valami baj, de a top 5-be beverekedte magát a 6 Plus, a 6S és a 6S Plus is, tehát az egész 6-os familia csúnyánmondva koronavírustól függetlenül is dögrováson van.
Ezek mellett a többi iPhone meghibásodási rátája úgy 3% körül alakul, de ha jobban belegondolok, akkor az elég csúnya lett volna, ha az SE a megbízhatatlanságáról híresül el, mivel az Apple-nek 4 éve volt arra, hogy tökéletesítse az 5-ös széria gyártósorát, mire az első SE legördült onnan.
III. A történelmi jelentőség
A (tech-) történelmi jelentőség lehet pozitív előjelű, mint az első iPhone esetében, aminél jelentőségteljesebb okostelefont a mai napig nem dobott piacra az Apple, de lehet negatív előjelű is, mint az iPhone 7 vagy a 10 esetében, hiszen amíg előbbi kivégezte a jack csatlakozót, addig az utóbbi legalizálta a szenzorszigetet. Az Apple-nél dolgozó, de nem létező Senior Vice President ikertestvérem egyikre se lenne büszke.
Ezek mellett a többi iPhone-ra, köztük az SE-re is csak incremental upgradeként, vagyis a fokozatos frissítés egyik következő állomásaként, de semmiféleképpen sem mérföldköveként tekint a szaksajtó.
Ezzel viszont én nem tudok teljesen egyetérteni. Az első iPhone debütjét nyilván nehéz lesz felülmúlni, de az SE az összes többi testvérnél egy picit különb, persze ha nagyon részrehajló vagyok a komment szekcióban nyugodtan helyreigazíthattok. Szóval az SE olyan, mint a régi köztársaság utolsó lovagja, hiszen:
- az utolsó iPhone aminek jack csatlakozója volt
- szintén az utolsó iPhone aminek nem volt camera bumpja
- az utolsó iPhone ami ultrakompakt volt
- és az utolsó iPhone, ami az ikonikus 5-ös széria dizájnját kapta meg.
IV. A felhasználói élmény + ár/érték
A felhasználói élményt célszerűen az ár/érték aránnyal együtt fogok tálalni, mivel ebben a képletben az érték és a felhasználói élmény közé egyenlőségjelet tudunk tenni. Nade mégis mi a csuda az a felhasználói élmény? Nos, egzakt definíció jelenleg nincs, de konyhanyelven megfogalmazva
az adott termék használatából fakadó érzelmekről van szó.
Egy telefon esetében ezeket az érzelmi reakciókat az anyaghasználattól kezdve, a kamerákon keresztül egészen a hardver-szoftver összhangig minden befolyásolja.
Ennek tükrében először is arra voltam kíváncsi, hogy melyik generációs váltás adta a legtöbbet a felhasználóknak. Ez az SE esetében azért trükkös, mert nem közvetlen leszármazottja az 5S-nek, de a nyilvánvaló hasonlóságok miatt csak ezt tudom elődmodellnek tekinteni. A két telefon anyaghasználata teljes mértékben megegyezik, de a kamera arzenált összehasonlítva Apple léptékekben mérve példanélküli fejlődést érhetünk tetten, mivel 8-ról 12 megapixelre nőtt a hátlapi szenzor űrmérete.
Ez viszont az a fajta számmisztika, ami sokszor semmitmondó, ami viszont jóval érdekesebb, hogy a DXOMARK értékekben is akkora ugrást láthatunk 5S és SE között, amire azóta se volt példa. Persze ma már ez a kameraperformansz gyengének, de még inkább feature szegénynek mondható, én ettől függetlenül merem azt állítani, hogy a megfelelő kezekben tartott SE-vel még ma is vállalható fotókat és videókat lehet ellőni. Hardveres téren pedig semmivel nem tudom annyira jól szemléltetni azt a hipertérugrást, amit egy 5S SE-re történő cseréje jelentett, mint ezek a Geekbench számok, főleg a metal score, ami a grafikus teljesítményt méri. Ezek a számok a gyakorlatban azt jelentik, hogy még napjainkban, vagyis a megjelenése után 4 évvel is elfogadható használati értéket képvisel az 5-ös széria utolsó hírmondója.
Tehát nagyjából az érték megvan, már csak az ár a kérdés.
Nos, én átlagoltam a 2007 óta piacra dobott összes baseline iPhone megjelenéskori árát, és így 730 dollár magasságába kúszó összeget kaptam ami, fun fact, szinte fillérre, vagyis ezesetben inkább centre pontosan megegyezik az Apple hivatalos oldalán jelenleg kapható iPhone-ok átlagárával.
Ennek az átlagárnak majdnem a feléért, összesen 399 dollárért lehetett megvenni már az első naptól fogva az alap SE-t. Azt a telefont, ami az 5-ös széria gyönyörű köntösébe öltözött, de belül szinte teljes egészében egy 6S performanszára volt képes. Hát, ilyet se láttunk azóta. Szóval a csökkenő hozadék elve által meghatározott sweetspothoz egyetlen másik almás telefon sem került olyan közel, mint az SE.
Mindezek margójára engedjetek meg egy kifejezetten személyes gondolatot: 2012-őt vastagon alá kell húzni az Apple történelemkönyvében, mert ez volt az utolsó év, amikor csak egyetlen egy iPhone-t mutattak be, így szimbolikus értelemben az iPhone 5 volt az utolsó, amire megfelelő jogalappal hivatkozhattunk úgy, mint AZ iPhone. Mert abban az adott évben egyszerűen nem jelent meg másik.
És ezt ismerhett el el az Apple mintegy a kollektív tudatalattijában azzal, hogy – nagyon sok felhasználó örömére – hagyta ezt a dizájnt még egy utolsó, negyedik győzelmi táncot is lejteni.
A legjobb iPhone evör
Az általam vázolt érv és szempontrendszerrel, és annak végeredményével természetesen lehet vitatkozni, és ennek egy remek színtere lehet a fentebb beágyazott videó alatt zajló csevegés – a kommentekre ahogy tehetem, én is válaszolok. Ettől függetlenül a véleményem jelen sorok írásakor még változatlan:
a régi iPhone SE a legjobb iPhone evör.
Gabespiration™ Premium Content
#staytuned
A Patreon segítségével támogathatod a Gabespiration féle minőségi, de mégis független, magyar nyelvű tartalomgyártást.
