iPad Air 4 teszt – Az iPhone 12 rivaldafényének árnyékában szinte alig lehet észrevenni, hogy már kapható az iPad Air 4, ami mindenféleképp megér egy misét.
A magam részéről egyébként kifejezetten kíváncsi voltam arra, hogy mit nyújt az Apple a középkategóriás tabletek mezőnyében, mert ismét érlelődik bennem a gondolat, hogy a MacBook-omat egy iPad-re cserélem.
| iPad Air 4 teszt | ||
|---|---|---|
| Kijelző | típus | Liquid Retina (500 nit) |
| méret | 10.9' 359 cm2 | |
| felbontás | 1640x2360p (~264 PPI) | |
| védelem | oleofóbikus bevonat, karcálló | |
| Platform | OS | iPadOS |
| chipset | Apple A14 Bionic (5mm) | |
| Memória | RAM | 4GB |
| háttértár | 64 / 256 GB | |
| Hátlapi kamera | felbontás | 12MP 1.22µm |
| rekeszérték | f/1.8 | |
| fókusz | dual pixel PDAF | |
| videó | 4K@24/30/60fps, 1080p@30/60/120/240fps | |
| Előlapi kamera | felbontás | 7MP |
| rekeszérték | f/2.0 | |
| fókusz | - | |
| videó | 1080p@30/60fps | |
| Hangzás | hangszóró | sztereó |
| 3.5mm jack | - | |
| Kommunikáció | WLAN | Wi-Fi 802.11 a/b/g/n/ac/6 |
| bluetooth | 5.0 | |
| GPS | csak LTE modell | |
| NFC | - | |
| rádió | - | |
| USB | USB Type-C (5 Gbps) | |
| Akkumulátor | kapacitás | 28.6 Wh |
| üzemidő | 10+ óra | |
| Méret | dimenziók | 247.6 x 178.5 x 6.1 mm |
| súly | 458 g / 460 g | |
| anyaghasználat | alumínium | |
| Egyéb | stylus támogatás | Apple Pencil 2 |
| színek | Space Gray, Silver, Rose Gold, Green, Sky Blue | |
| megjelenés | 2020. szeptember 15. | |
| ár (megjelenéskor) | 239.990 Ft |
A magam részéről egyébként kifejezetten kíváncsi voltam arra, hogy mit nyújt az Apple a középkategóriás tabletek mezőnyében, mert ismét érlelődik bennem a gondolat, hogy a MacBook-omat egy iPad-re cserélem.
Éppen emiatt az iPad Air 4 tesztje során bocsássátok meg nekem, hogy ennek a központi gondolatnak a fényében vizsgáltam az értéket és a használhatóságot. Annyit már most a legelején, mindenféle spoiler nélkül elárulok nektek, hogy a 2020-as Air
egy igazi (sz)ámítógép.
iPad Air 4 teszt – külsőségek
Mint szinte minden kapcsolat, ez is a külsőségek felmérésével kezdődik. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy az Air kézhezvétele után átjárt az az igazi első benyomás – hiszen mégiscsak a 2018-as iPad Pro óta ismerjük ezt a formavilágot.
Hogy egészen pontos legyek arról az archaikus formatervezési nyelvjárásról van szó, amelynek a szókészletét még az Apple korábbi legfőbb dizájnere, a lovagáütött Ser Jony Ive állította össze.
Kétség sem fér hozzá, hogy a címlapfotókon és a videókon keresztül igazi szemet gyönyörködtető látvány tárulkozik elénk, de a valóságban az a helyzet, hogy gondok vannak az eszköz hajlítófeszültséggel szembeni ellenállásával.
Ez a gond azonban egyaránt jellemzi a Pro és az Air modellt, azonban utóbbinak az elnevezése és az ára miatt is egy picit könnyebben meg lehet bocsájtani ezt az erősebb tokkal orvosolható vétket.
iPad Air 4 teszt – kijelző
Szóval a külsőségekben nem igazán, de a kijelzőben már tetten érhető különbséget lehet felfedezni – nyilván belátták cupertinóban is, hogy vannak olyan definitív PRO karakterjegyek, amelyeket egyszerűen nem örökölhet meg az AIR.
Az említett különbség leginkább azoknak lesz nyilvánvaló, akiknek a szeme már hozzászokott a magasabb, 90-120Hz-es képfrissítési ráta által biztosított, elképesztően gördülékeny felhasználói élményhez.
És hát ilyen almás felhasználóból még nincs túl sok…
A félreértések elkerülése végett le kell szögeznem, hogy az új iPad Air kijelzője nem csak a specifikációkat böngészve néz ki jól, hanem a valóságban is megállja a helyét – tartalomfogyasztásra ezen a szinten ennél jobbat el se tudnék képzelni, de…
…mégis van egy probléma. Ez pedig a képarány (1.43:1), ami a gyakorlatban azt eredményezi, hogy se a netflix, se a youtube, se semmilyen más videós tartalom nem tudja teljesen betölteni a kijelzőt.
Ennek a kritikának az élét viszont egy picit tompítja, hogy az Air sztereó speakerszettje a legjobb értelemben hazudtolja meg a méretét – a magas, a közép és még az mély frekvenciatartományból is kínál annyit, hogy ne hiányoljam különösebben a külső hangkeltő eszközöket.
iPad Air 4 teszt – hardver & szoftver
Az A14-es lapka az új Air-rel debütált még szeptemberben, de ennek ellenére mégis csak az iPhone 12 teszteken láthattuk az első benchmark eredményeket.
Ezekből egy tényszerű megállapítást érdemes megjegyezni, mégpedig azt, hogy egymagos teljesítményben az Air a Pro fölé nőtt, de ahogy az várható volt multicore és grafikus teljesítményben már 10-25 százalékos lemaradásban van.
Azt viszont garantálom, hogy a mindennapokban ez a teljesítménylemaradás szinte észrevehetetlen marad, főleg ha megosztom veletek a tárhellyel összefüggésben felmerült aggodalmaimat.
Szóval van a sokak számára elégtelen 64GB-os variáns és a legtöbb felhasználó számára megfelelő mérettel operáló 256GB-os verzió.
A kettő között viszont 60 ezer forintnyi űr tátong, ami korántsem annyira barátságos deal, mint az új iPhone-ok esetében kínált 20 ezres felárért 64-ről 128GB-ra duplázott tárhely.
Sajnos ez tipikusan az a helyzet, amikor már csak az Arábiai Lórensz által tanított trükköt vetheti be a vásárló…
Ennek tudatában némi csalódással kezdtem el ismerkedni az iPadOS-szel. Most nem tutorial következik, de néhány hangzatosabb ígéret miatt mindenféleképp a rendszer körme alá akartam nézni.
Ígértek például asztali böngészővel egyenértékű funkcionalitást – amit Safari alatt nagyjából meg is kapunk, és megítélésem szerint ez nagyban köszönhető annak, hogy több Safari ablakot is futtathatunk egyszerre.
Azonban az iPadOS és a macOS közötti fundamentális különbséget továbbra sem sikerült felszámolni – hiszen hiába kezelhetek egymás mellett két böngészőablakot, vagy akár két alkalmazást, arra már nincs lehetőségem, hogy egy új asztal megnyitásával teljesen új munkafolyamatba kezdjek.
Ebből a megállapításból már nagyon könnyen azt is lederiválhatjuk, hogy továbbra sincs multiuser támogatás – vagyis nem tudunk több felhasználói fiók között kedvünkre váltogatni iPad-en.
Ez a csalódás azonban nem állított meg, hiszen mindenféleképp stressz-tesztelni akartam, hogy mit lehet kihozni az iPad Air USB C csatlakozójából – ennek érdekében össze is állítottam egy asztali szetupot.
Air-ből egyetlen kábelen keresztül jut el minden adat a monitorba, ami nem csak képmegjelenítőként, hanem USB elosztóként és az iPad töltőjeként is funkcionál.
A monitoron keresztül az iPad-hez csatlakoztattam egy háttértárat, egy kártyaolvasót, egy digitális-analóg audiojelkonverter, valamint egy mikrofont is – és láss csodát: minden megfelelően működött, ráadásul a Files appal egészen jól lehet menedzselni a tárhelyeket is. Szóval a stressz-teszt eredménye kiváló… is lehetne, de…
…hogy is mondjam? Az iPad Air képének külső kijelzőn történő megjelenítésén még van mit finomítani. Csak a méretarányt kapjuk vissza, képbeállítási lehetőségeink nincsenek, így például csak tükrözni lehet az iPad kijelzőjét, amit ráadásul nem tudok kikapcsolni, csak a fényerejét tudom minimumra állítani.
Ennél jobb a helyzet, amikor az Air-t akarom másodlagos kijelzőként egy már meglevő Mac szetupba integrálni, de a sidecar sikerét már sokan megénekelték, és ehhez a kánonhoz én nem is kívánok csatlakozni.
Amihez viszont csatlakozni szeretnék az a trackpad és az egér támogatását zengő kórus. Nem csak az olyan egyszerűbb funkciók működnek, mint a kurzornavigáció és a görgetés, hanem a gesztuskezelés is, ráadásul én egyszerre csatlakoztattam egy trackpadet és egy MX master egeret az iPad-hez, utóbbinak még a programozható gombjait is fel tudtam tölteni némi tartalommal.
Ettől függetlenül nem kérdés, ahogy azt a kör alakú kurzor is sugallja, hogy továbbra is egy érintésalapú bevitelre támaszkodó rendszerről van szó, de elég jól sikerült az egér és a trackpad támogatás kivitelezése is.
iPad Air 4 teszt – az apróságok
Az iPad-et jelkóddal vagy az újgenerációs ujjlenyomat olvasóval oldhatjuk fel, amit a bekapcsológombbal építettek egybe.
Ez a jelenlegi kovidos-maszkos helyzetben talán a legkényelmesebb megoldás, ráadásul az elvárásoknak megfelelően teszi a dolgát – szóval nincs FaceID, de van hátlapi kamera…
…amivel kapcsolatban nincs különösebb mondandóm, a specifikációkat pedig nem szeretném nektek felolvasni, de az iPad-et használó olvasóim felé van egy kérdésem: ti ezt használjátok bármire is? Mert én dokumentum szkennelésen kívül más hasznát nem igazán látom. Esetleg bizonyos projekteket megtámogathat, mint másodlagos kamera? Talán, de…
A kameránál picit fontosabb, hogy milyen üzemidőre számíthatsz – ez szerencsére iPad-hez és nem iPhone-hoz méltó, vagyis egy szuszra akár 12 órás webböngészést is ki lehet sajtolni az Air-ből. Gyengébb használat mellett el tudom képzelni, hogy csak 4-5 naponta kerüljön töltőre.
Apropó, töltő – a dobozban egy 20 wattos USB c fali adaptert találunk, így ha mondjuk egyszerre vásárolsz magadnak 12-es iPhone-t és új Airt, akkor legalább a töltőkérdést is letudtad.
Illetve van itt még valami, amit a kijelzőnél kellett volna megemlítenem: mégpedig azt, hogy az új Air csak a 2. generációs Apple ceruzát támogatja – ami komolyan megnövelheti az Air beszerzésének járulékos költségeit.
iPad Air 4 teszt – konklúzió
Az Air-t azért neveztem a bevezetőben (sz)ámítógépnek, mert bár tényleg komoly használati értékkel bír, de nem helyettesít egy Mac-et.
De egyébként is megkérdőjelezem, hogy ebbe a Mac-váltó (értitek, Mac-váltó 😉 ) irányba mozdulnak majd el az iPad-ek, főleg azért, mert a szilícium alapokra építkező új MacBook-ok és iMac-ek megjelenése sem ezt a vetíti előre. Térjünk vissza az Air-hez.
Szóval van itt még egy kis fiskális bibi – a 2020-as facelift eredményeként az Air már dollárban mérve is drágult, de a történet itt még nem ér véget, hiszen a dollárból euró lett, abból pedig forint, és az utóbbi kettő kapcsolata most éppen történelmi mélypont körül jár, így végül az egyszerű
magyar felhasználónak 25 százalékkal kell többet fizetnie a 4. generációs Airért, mint az elődmodellért.
Mindezt ráadásul egy koviddal terhelt, nehezen kiszámítható gazdasági környezetben. Emellett további probléma okozója lehet, hogy az alapmodell mindössze 64GB-os és én meg merem kockáztatni, hogy ez a legtöbb felhasználónak elégtelen.
Szóval aki a 64 gigás kompromisszumot nem tudja megkötni, annak a nagyobb tárhellyel rendelkező Air felárát is bele kell kalkulálnia a vásárlásba, és ez jelenleg 60 ezer magyar forint – innen viszont már csak egy nagyobb lélegzetvételnyire van a 128 gigabájtos új alap iPad Pro, ami teljesítményben mindenféleképp felülkerekedik az Air-en, ráadásul
- picit jobb kijelzővel és hangzással,
- 5 helyett 10 gbps adatsebességet nyújtó USB C csatlakozóval,
- duplakamerával, lidarral, valamint truedepth szenzorral kerülhet az asztalunkra.
Szóval, ha prémium tartalomfogyasztó platformot keresel, akkor az új Air jobb választás lehet, mint az új Pro – de ha inkább prémium tartalomgyártó eszközre van szükséged, ami a jelenleg elképzelhető legjobb mértékben támogatja a kreatív munkafolyamatokat, akkor az alap Pro megéri a felárát.
És, hogy lecserélem-e a MacBookomat egy iPad-re? Nagy valószínűséggel nem, vagy legalábbis nem most, de azt azért elárulhatom, hogy két dolog miatt látok fantáziát az Air-ben: az egyik a garageband, a másik pedig a sidecar.
Az előbbi egy kifejezetten intuitív eszköz az olyan dummy-k számára, mint amilyen én magam is vagyok, hogy saját aláfestő zenéket készítsek a tartalmaimhoz, miközben az utóbbi, vagyis a sidecar kiegészítheti, akár még produktívabbá is teheti az asztali munkamenetemet.
Gabespiration™ Premium Content
#staytuned
A Patreon segítségével támogathatod a Gabespiration féle minőségi, de mégis független, magyar nyelvű tartalomgyártást.
